Épp visszaérek a szobámba a munkahelyről,bekapcsolom a TV-t,és a makaói WTCC megy Michelisz Norbival.Mielőtt megörülnék,hogy akár holnap a versenyre ki is ugorhatnék (háááát persze...:-)),kiderül,hogy ez a 2011-es verseny ismétlése volt.

No mindegy,mindenesetre égi jelnek veszem,és össze is pakolom a bőröndöt,hogy holnap dél körül már tényleg Hímesháza Pécsvárad felé vegyem az irányt.Kajából bevásároltam,lesz minden,ami nemrég még mozgott, vagy épp fogalmam sincs,hogy mit csinált/hol termett,...Úgyhogy vasárnap bátorságpróba,mindenki készítse az ízlelőbimbóit.

Jók legyetek,nem sokára találkozunk!

u.i.:Békát nem vettem,pedig a halaspultnál lehetett kapni(élőt,egy háló alatt tartva,pfejjjj...)

Minden várakozást felülmúl az eddigi londoni szereplés,vagy innen a távolból csak a pozitívumok maradnak meg,nem tudom. Mindenesetre amit ma a fiú kézisek műveltek,arra még az öreg Pityinger is csak annyit mondana,hogy "Nincsen arra szó..."

Ezt a bejegyzést érdemes elolvasni,szívemből szólt a blogger kolléga:

http://hatosfal.blog.nepsport.hu/archives/2012/08/08/Eleted_sportelmenye/

És persze minden dícséretet megérdemelnek a kajakosaink is,akik már hatra szaporították az aranyaink számát,csak így tovább!

Első dolgaim között lesz,ha hazaérek,hogy mindegyiket visszanézem - ha itt már úgyis csak a tetves ping-pong,tollas,meg némi kosárlabda megy a tv-ben.És persze szívesen látnék mondjuk két labdajáték-döntőt még vasárnap...

Ja,mellesleg Kínának már 35 aranyérme van,cöh,de találjon nekem valaki egyetlen kínait,aki fel is tudná sorolni őket(vagy legalább kicsit is érdekli az olimpia)...

Megünnepeltük tegnap este a születésnapomat a kollégákkal.Volt már néhány emlékezetesre sikerült hasonló este,és talán ez is beleillik a sorba,már csak az egyedisége miatt is. Mivel nem szerettem volna túl nagy haccacárét,így5-en elmentünk vacsorázni egy még épülőfélben lévő zsír új étterembe - épp a klímát szerelték fel,mikor betértünk - ,és jó sváb módjára sikerült annyiból megkajálnunk,amennyiből máshol megkaptuk volna a söröket a vacsorához.

Miután visszatértünk a hotel kertjébe,néhány sörrel még leültünk egy asztalhoz,ahol addigra már nagyjából a tréning résztvevői teljes létszámban megjelentek - csak az előző posztban megidézett orosz srác nem volt ott,aki még mindig a péntek esti "szerelmét" síratja talán... Szóval itt annak rendje és módja szerint fel is köszöntöttek,nagyon rendesek voltak a srácok,még ajándékot is kaptam tőlük. Egy eszméletlenül kínai vörös teáskannát,

valamilyen kínai szeszesitalt - ők nem tudták,mit vesznek,én meg nem mertem kibontani még - ,mentségükre legyen mondva,nagyon szép üvegben van,valamint csomagolt főtt csirkelábat.Aki nem evett még,annak mindenképp viszek büntiből,aki pedig ismeri,az tudja,miről maradt le. De aminek a legjobban örültem,mindannyian a saját nyelvükön felírták egy papírra a születésnapi jókívánságaikat. Kivéve persze a puerto rico-i,

és a mexikói meghívott,

ők ki is kerültek a bizalom köréből néhány embernél :-) Szó mi szó,érdekes volt,és nagyon örültem neki, hogy gondoltak rám a srácok,hálás vagyok a kedvességükért. (De ha egyszer végre hazaérek,azért iszunk otthon is egyet-kettőt mindenki egészségére,remélem...)

u.i.:Amíg ezeket a sorokat írom,a tv-ben a Kína - Japán ping-pong olimpiai csapatdöntő megy. Ezek tényleg nem annyira komálják egymást,enyhén szólva...

Tanár úr kérem,én készültem,de...az úgy történt...Szóval péntek este elindultunk kedves kollégákkal egy piacra - nem volt túl jó választás,nem vettünk semmit -,aztán áttaxiztunk egy közkedvelt "belvárosi" szórakoztatónegyedbe. Itt egymást érik az éttermek/kocsmák/diszkók, de még salsa-klub is van - kevés bizarrabb dolgot láttam eddig életemben salsázó kínaiaknál :-) A nemzetek közötti barátság erősítése miatt rendeltünk egy-egy sört - kb. 12-en lehettünk -, mert másnap ugye megyünk Hong-Kongba,és senki sem szeretett volna nagyon "elfáradni". Egy idő után viszont eltértek néhányan a tervtől, jelesül rendeltek egy-egy üveg vodkát és rumot. A mentségükre legyen mondva, itt ez a szokás, ha kérsz egy vodka-kólát,akkor hoznak mindkettőből egy üveggel.Aztán jött még 1-2 hasonló kör. Szóval amikor a 40 éves orosz kollégát hajnali 3kor egy igéző szemű kínai kislány mellől megpróbáltuk elhozni, a francia srác pedig már nagyon szeretett mindenkit,és replay-módba kapcsolt - azaz mindent elmondott négy-ötször egymás után -,akkor sejtettem,hogy megfogyatkozik a gyarmati turisták száma. Másfél óra alvás után végülis 4-en maradtunk, akik reggel 7-kor elindultunk, szerencsémre én csak álmosan(2-3 sör),míg a chilei Maradona eléggé másnaposan(6-8 vodka-tonic).

Hong-Kongot látni kell, mert mesélni elég nehéz róla. Annyira változatos, hogy az embernek az az érzése egy idő után, mintha a bábeli zűrzavar közepén lenne, mégis nagyon rendezett körülmények között. A gyarmati uralom nyomai jót tettek a helynek, a város elsőre áttekinthetetlennek tűnő szerkezete egy idő után kitisztul, viszont európai mércével még így is mindenképp hatalmas. Ha keresett bűnöző lennék, itt sosem jutnának a nyomomra,az tuti.Egy nap alatt lehetetlen a várost bejárni, viszont nagyon jó benyomásokat lehet szerezni róla. Kicsit angolos, nagyon kínai, az európai kultúrából is sokat átvett. Bejártuk a "sztárok sétányát" - kézlenyomatok a leghíresebb kínai színészektől, csillagformába öntve, mint Hollywoodban -, voltunk "szuvenírboltban - ahol ha az árcédulák forintban lettek volna,akkor is iszonyatos drága lett volna minden-, elmentünk piacra, a kikötőbe, a helyi Times Square-re,parkokba, és bevetettük magunkat az éjszakába is,szóval mindenből egy kicsit meg tudtunk tapasztalni. Pár képet a teljesség igénye nélkül fel is dobok, a többit majd odahaza megmutatom.

(Nem,nem indultam vizespóló-versenyen,egyszerűen ilyen volt az idő...)

Amikor reggel 7kor visszaértünk Shenzhenbe, meg volt halva mindenki a fáradságtól, de tuti mindegyikünk rögtön visszament volna. Nem lehet szabadulni az ilyen helyek emlékétől és nagyon bánom, hogy itt nem volt Trevi-kút,amibe dobhattam volna egy pénzérmét. Sebaj,legkésőbb szombaton visszatérek,mint a Terminator.

...főleg Kínában(kínjában).

Viszont,ha rendes helyen eszi az ember(értsd:nem a cég 1000 fős - nem túloztam - ebédlőinek egyikében,vödörben mosott evőpálcákkal),akkor egész megszokható,sőt,akár még finom is lehet.Lényeges,hogy olyan emberre bízd a rendelést,aki valamennyire tisztában van az európai étkezési szokásokkal,és/vagy nem akar túlzottan megszívatni :-).

Nekem eddig nagyjából sikerült eltalálnom,hogy mit nem kellene megennem,és egészen pozitívan csalódtam a gyomromban is - eddig(ez a meccs még tuti nincs lefutva).Otthon nem sok kell neki, hogy "kiboruljon", Kínában eddig viszont még csodaszerek nélkül is megy az étkezés.

Alább mutatok pár példát, a teljesség igénye nélkül azok közül, amik eddig ízlettek, a kínai viszonyok között - néhány közülük nem csupán ehető,hanem finom is volt.

Rizstészta,a vastagabbik fajtából,paprikás-olajos-snidlinges szósszal:

Kolléga szerint ez "kínai hamburger",valójában inkább gombafej alakú,zsemleszerű tésztából készült, belül üreges puffancsok(?),amiket a mellékelt kanállal tudod megtölteni a szintén mellékelt húsos-zöldséges töltelékkel.Ez olyan "középszar" ízű.

Ez pedig a híres százéves tojás. A fehérje olyan,mintha kólazseléből lenne, a sárgájának viszonylag keményebb az állaga, mint a normál főtt tojásénak. Nem sütném rá egyértelműen a "FINOM" pecsétet, viszont semmiképp sem rossz, egy próbát -vagy akár többet is- mindenképp megér.

Az abszolút kedvenc viszont a hot-pot. Ez nagyjából az elkészítési technikát is jelenti, vagyis hogy a forró(hot) fazékban(pot) önmagának főzi meg a delikvens a vacsoráját. Többféle levesből is választhatunk, amivel megtöltik a hot-potot, amit az asztal közepén található főzőlapon folyamatosan melegen tudunk tartani. 

Jó étvágyat!

u.i.:Holnap lepattanok,mint a bonyhádi zománc Hong-Kongba,úgyhogy elképzelhető,hogy vasárnapig nem lesz poszt. Hétfőn viszont készüljetek,mindenképp küldök majd valami szépet! ;-)

Csak hogy tudd,hány kiló vagy,azaz ez nem az a hely,ahol TE ugrálsz... Vagyis ha beírod a keresőbe a "Facebook" szót Kínában, ledob a Google szervere.Azaz hogy ledobat a Nagy Testvér. Ezek után próbálj meg belépni Facebookra(twitterre,youtube-ra,...)

Ahogy fotós barátom mondaná: ENNYI!

Ennyi.Már csak kettőt - óra - kell aludni,és kezdődik...De csak ha a CCTV és Mao szelleme is úgy akarja.

Hello mindenki, csatolok pár képet a pecóról,vagyis inkább az egész komplexumról.Nagyjából úgy kell elképzelni,mint egy oázist a sivatagban,enyhén szólva nem így néz ki a város többi része.A hotel,és a kiszolgáló egységek mind egy nagy kert közepén terülnek el,van itt minden a kórháztól kezdve a kosárpályán át a kocsmáig,és laknak is annyian itt kb,mint egy nagyobb magyar faluban.Az épületeket egy kert veszi körül,vagyis inkább az épületek a kertet,és a kerítés is elég magas. Ami mondjuk a patkányokat nem tartja vissza, édesen el tudnak szaladgálni a pálmafák alatt a bokrokban, szerencsére viszont a szobába nem járnak be.

A kapunál két morcos képű kínai állja utadat,és a kínai kollégák lelkesen be is mutatják nekik a kártyájukat, az európaiakhoz viszont hozzá sem szólnak.Én az elsők között érkeztem, és még kaptam is szobát a legjobb épületben, közel a bejárathoz, recepcióhoz, étteremhez.A szobák egyszerűen vannak berendezve, de rettenetesen tiszták.

A takarítónők van, hogy naponta kétszer is bejönnek, vasárnap reggel úgy kellett elkergetnem, mert nagyon kedvesen hatodszorra is elmondta angolul(!),hogy szeretne kitakarítani, én pedig még kedvesebben körbevezettem,és megmondtam neki, hogy ez így elég tiszta. A biztonság kedvéért azért adott 2 ásványvizet - ami úgy néz ki,alapfelszereltség,mert azóta is minden nap kicseréli. Klíma is van szerencsére,nélküle aligha lehetne aludni,ugyanis éjjel is ugyanolyan az időjárás,mint nappal,az ablakokra pedig ki van írva, hogy saját biztonságom érdekében csukjam be(akkor lehet mégis beszöknek a patkányok?).A távirányítójával eljátszottam egy darabig, amíg mindent megfejtettem rajta a kínai jeleket, de a TV távirányítóján legalább voltak számok,és az összes létező kínai csatorna bejön(CCTV1 - CCTV15-ig,plusz van HBO kínai felirattal,fantasztikus). Így az olimpiát is nyomon tudom valamennyire követni, Ungvári Miki meccsét láttam is - kínai kommentárral még érdekesebb volt az amúgy is érdekfeszítő cselgáncs... De a legjobb rész a "balkon",a világ legszebb kilátásával 2-3 szomszéd szoba klímájára,ami közvetlen a zuhanyzóból nyílik(tisztára,mint egy rossz magyar ingatlanhirdetésben).Ez nem az a hely,ahová vacsora után kiülsz egy sörre,az tuti, már csak a hangzavar+a hőség miatt sem,ami a klímákból jön.

No,mára ennyit,itt már elég késő/korán van(2:45),úgyhogy elteszem magam "mára",hogy ember legyek valamennyire hajnal 6-kor.

Jók legyetek odahaza!

u.i.:Aki megmondja,hogy mi a lószar lóg az ágyam fölött - én valami elcseszett baldachinra tippelek - ,azt meghívom odahaza egy szerencsesütire :-)

u.i. 2.:Bocs a képek minőségéért(időjárás+képszerkesztő hiánya nagy ellenség) és a tördelésért,fogalmam sincs miért szedi így szét a blogmotor...

Az előző bejegyzéshez tartozik annyi magyarázat,hogy bár akár lehetne ez egy jó hely is,de itt élni rémes lehet...De kezdjük az elején.

Új cimborámmal,Albertoval(spanyol) tegnap elindultunk shoppingtúrára a Luohou "városrészbe",ami inkább egy külön város lehet,mint városrész.Az út röpke egy óra volt busszal,természetesen légkondis,és 5 helyi buznyákba került,azaz kb.185 forintba.Na ilyen jegyárakkal próbálj meg kevés veszteséget termelni a tömegközlekedésben... A belváros teljesen nyugatias,mindenhol felhőkarcolók.Azt gondoltuk,kép alapján simán megtaláljuk azt az öt szintes épületet,amit keresünk,egy ultranagy bevásárlóközpontot...hát nem!Itt ugyanis kb. a legalacsonyabb épületek is 5 szintesek,és ugyanúgy néznek ki.

Egész jól rá-photoshoppoltam magam a képre,nem? :-)

Ennek ellenére sikerült jó pár órát eltöltenünk itt,mindenképp érdekes hely volt,bár vásárolni nem sikerült. Hazafelé metróztunk,két átszállással szintén 5 yüan-ért elhoztak(újabb 185 forint,ha valaki ismeri a BKV-árakat,megoszthatná,mennyibe fájt volna az út Pesten.

Ja,és csak a gyengébbek kedvéért - van itt épp elég - ,felrajzolták,hogyan szállj fel és le a metróra. A talpak jelzik a várakozó utasok helyét,a nyilak pedig a leszállók sávját. A legviccesebb az egészben,hogy a talpakra általában rá is állnak a "híresen törvény-és szabálytisztelő kínaiak".

Miután hazaértünk,és megvolt a vacsora is egy kedves ex-kollégával,elindultunk meginni egy sört,mert piszkos meleg volt(mondjuk az idő miatt egész nap lehetne sörözni).Sikerült találni egy európaias bárt,eléggé nyugat-európai árakkal - a boltban 6 yüan-ért mért sör itt 26 volt,tiszta Siófok-feelingem lett tőle.És innentől kezdődött a címben megidézett film,indiai,spanyol,kínai és holland szereposztással(majom talán nem volt).Az "egy sör"-ből "pár sör" lett,egy idő után pedig ingyen sör,ugyanis a kínaiak nem annyira bírják a piát - konkrétan semennyire - ,és az egyik srác mindenkinek újratöltötte a poharát,amint 2 kortynál több hiányzott.

Nagy tragédia nem történt azért,hazaimádkoztam Alberto-t a hotelbe,és megbeszéltük,hogy délben kimozdulunk valamerre,ő meg végre kialussza magát,ugyanis 2 napja nem tud aludni a jetlag miatt.Fel is ébredtem időben,gondoltam hagyok neki még egy óra sziesztát,és egykor felhívom.Hát nem.Ugyanis beszippantotta Shenzhen,telefonon nem elérhető,a szobaajtóján kopogtatva semmi válasz,szobai telefont nem veszi fel.A filmbéli tapasztalatok alapján már indultam a jegesládához,meg a lifthez,de egyikben sem volt :-)Mint kiderült,sikerült a kollégáinak reggel 8kor felverniük,és elindult velük a városközpontba,2,5 óra alvás után,ahonnan este 6kor ért vissza.Nincs épp a legjobb állapotban a srác.de legalább nem vágták le az ujját.

No mindegy,lényeg a happy end,megnézzük a F1-et Magyarországról spanyol-jordán-indiai-kínai társaságban,hogy vér ne folyjon,mindenképp Alonsonak kellene nyernie,rajtam kívül ugyanis mindenki neki szurkol.

Holnaptól tréning,munka,építjük a népköztársaságot,úgyhogy a mókákból egy darabig kb.ennyi.

Ja,és olyan létezik,hogy Cseh Laci lecsúszik a 400 vegyes döntőjéről?Mi folyik ott Londonban?:-(